top of page
  • Szerző képeTakarító Kommandó

Szemétszedés a Föld napján, április 22-én

Frissítve: 2023. jún. 1.

Tisztaságot a Világnak! Szombati szemétszedésünk összefoglalója.

2023-ban a Föld napja szerencsére szombatra esett és valami elképesztően szép idővel lettünk megajándékozva ezen a nagy napon, amikor már hagyományszerűen egyre több ember kerekedik fel valami olyat cselekedni, amivel kedveskednek a Földnek. Ilyen jótét cselekedet például a szemétszedés, faületés csakhogy a két kedvencet említsük. Mi a szemétszedést választottuk ezen a hétvégén.

10:00-kor megérkeztünk a kiszemelt területre, a régi 7-es út kivezető szakaszához, ahol az út mentén sajnos rengeteg eldobált hulladék rondítja a tájképet. Gumikesztyűkkel, szemeteszsákokkal és egy hulladékszedő bottal szerelkeztünk fel. Már fél 11-kor 10 zsák szemetet szedtünk össze, elszomorítóan sok a meggondolatlan ember, aki csak gondol egyet és kihajítja az ablakon a szemetét. Dél, 20 zsák. Innentől kicsit lassabban haladtunk, mert alaposak akartunk lenni, de a bozóton nehéz volt végigverekedni magunkat az apróbb, jól bedobott nylon zacskókért, sörös-dobozokért, üdítős- és vizes-flakonokért. Javarészt csomagolóanyagokat találtunk, de akadt a területen egy használt matrac is, ruhák, gumiabroncs és rengeteg műanyag. Kegyetlen mennyiségű cigi csikk, amivel még vagy 5 szemeteszsákot meg lehetett volna tölteni. Az embernek ilyenkor kettős érzelmei vannak, egyrészt örül mert jót tesz, másrészt szomorú, mert ezt a borzalmat látja, hogy az emberiség mennyire nem törődik vele, hogy milyen károkat okoz a környezetében. De nagyon sokan lassítottak le az autójukkal, köszöntek nekünk és köszönetüket fejezték ki. Ez azért jó érzéssel tölti el az embert.

14:00 óra. eljutottunk a mai szakasz végéhez, ami kb. 250 méter volt. Nem túl hosszú szakasz, de ennek ellenére 30 darab, egyenként 160 literes szemeteszsákot szedtünk tele, eldobált vagy illegálisan lerakott szeméttel! Öten voltunk, a mikrobuszunk hátulja dugig lett szeméttel, amit a legközelebbi hulladéklerakóban adtuk le.


Kis csapatunk tagja volt barátunk, Ittzés Áron, akinek történetesen a környeztünk megóvása a munkája is, mivel a talajba került szennyeződéseket kutatja üzemanyagtöltő állomások körül. Így, ha már ennyire releváns a szakmája, megkértük, hogy írjon pár mondatot a földbe kerülő szemét veszélyeiről. Íme egy Környezetgazdálkodási agrármérnök szavai:


A talaj a földkéreg legfelső, laza, termékeny rétege, a földi élet egyik alapja. A növények élettere, ahonnan közvetlenül veszik fel a tápanyagokat vizet stb. Közvetve tehát az állatoknak és az embereknek is tápanyagokat szolgáltat. Sokan úgy gondolják, hogy a talaj az csak föld, sár, egy nemkívánatos dolog, ami összepiszkolja a cipőnket, ruhánkat, autónkat stb.. Pedig a talajban elképesztő mennyiségű élet található, amelynek részben köszönhető az, hogy nap, mint nap van mit ennünk.
A földben tehát az életben maradáshoz nélkülözhetetlen folyamatok játszódnak le a lábunk alatt, amiről mi tudomást sem veszünk, hiszen természetesnek és kimeríthetetlennek gondoljuk a működését (ha eszünkbe jut egyáltalán). Ez azonban hiba, hiszen a talaj egy önálló ökoszisztéma, amelynek egy-egy négyzetcentiméterén sok százmilliárd baktérium él, amely a földbe kerülő szerves anyagokat átalakítja olyan formába, hogy az a növények számára is hasznosíthatóvá váljon.
Manapság, rengeteg dolgot hallani, olvasni a médiában a levegő, víz stb. szennyezéséről, de nagyon keveset hallunk a föld, mint élőközeg szennyezésről. Fontos lenne megérteni, hogy a sok eldobált szemét, amelyet emberek egyszerű lustaságból és vagy nemtörődömségből dobálnak ki menet közben az autóikból.
Ezzel egyrészt gusztustalan látványt nyújtó környezetet teremtenek maguk körül, másrészt hatalmas károkat okoznak ezeknek az ökoszisztémáknak. A sok műanyag, cigarettacsikk, alumíniumdoboz stb. amely az út szélére kerülve, majd idővel az időjárás hatására a belőlük kioldódó anyagok és különböző bomlástermékek továbbterjedve, pusztító hatással vannak a talajban élő milliárdnyi baktériumra, amelyeknek a feladata lenne a hasznos tápanyagok átalakítása és az ökoszisztéma fenntartása. Legyinthetnénk, hogy a műanyag úgy sem bomlik le. Gondoltuk ezt régen. Az tény, hogy akár több ezer évig is változatlan formában képes megtartani a formáját, de attól folyamatosan válnak le belőle kis darabok, ami mostanában mikroműanyag néven került be a köztudatba, és a világ legelszigeteltebb helyein is sikerült már kimutatni a jelenlétét a tudósoknak.
Ezek a mikroműanyagok bekerülve az emberi szervezetbe, egyelőre még az orvostudomány számára is sok kérdést vetnek fel, hogy tulajdonképpen milyen egészségügyi hatásai vannak az emberre nézve, de ne legyenek kétségeink, biztos, hogy nem egészséges. A szemétnek, annak lebomló és nem lebomló, kioldódó és nem kioldódó anyagokról, azok hatásairól oldalakat lehetne írni.
Ennek a cikknek azonban a figyelemfelkeltés a célja! NE SZEMETELJ! Bírd ki, hogy az elfogyasztott energiaitalos dobozt az ajtószebben hagyod és otthon, vagy benzinkúton vagy bárhol egy KUKÁBA dobod ki!
Zárásként megjegyezném, hogy nem beszélhetünk külön levegő- vagy víz szennyezésről. Amiben élünk, az egy hatalmas rendszer, amelyet csak és kizárólag egyben lehet szemlélni, annak minden része egyformán fontos, a talaj megfelelő állapota ugyan olyan fontos, mint a vizek megfelelő tisztasága vagy a levegőé, nem szabad különbséget tenni közöttük.

Csatlakozva Áronhoz szeretnénk mindenkit megkérni arra, hogy NE DOBÁLJA KI A SZEMETET ÉS A CIGARETTA CSIKKET A KOCSIBÓL! Ez most csak ilyen kis létszámú megmozdulásra sikeredett, viszont bárki csatlakozhat hozzánk, szívesen látjuk a segítő kezeket! Zárjuk a jeligénkkel a cikkünket!

Tisztaságot a Világnak!
Tisztaságot a Világnak! A Takarító Kommandó karitatív mozgalma.

Folytatás következik! Kövess minket közösségi felületeinken, hogy értesülhess a legközelebbi karitatív megmozdulásunkról! Köszönjük a megtisztelő figyelmedet!





A segítségért köszönet, Balogh Annának, Ittzés Áronnak, Veres Márknak és Benke Adinának.

bottom of page